A szerződött támogatás összege: 392 739 973 Ft
A támogatás intenzitása: 100 %
A projekt kezdete: 2025. 01.01.
A projekt tervezett befejezési dátuma: 2027.12.31.
A projekt vezetője: Debreceni Egyetem
Együttműködő partnerek:
- University of Copenhagen, Dánia
- CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet), Svájc
- California Institute of Technology, USA
Ezen innovatív kutatási projekt keretében rendkívül nagy időbeli pontosságú detektorok fejlesztése zajlik, amelyek modern szilíciumalapú érzékelőket (SiPM) és csúcstechnológiás elektronikai megoldásokat alkalmazunk. Ezek a detektorok új irányokat nyithatnak a részecskefizikában, az ipari megfigyelésben és az orvosi diagnosztikában. A projekt egyik legnagyobb kihívása a 10 pikoszekundumnál pontosabb mérések elérése, ami jelentős technológiai előrelépés lenne a jelenlegi rendszerekhez képest. A fejlesztés során a detektorokat többcsatornás konfigurációban tervezzük és teszteljük, hogy maximalizáljuk teljesítményüket és megbízhatóságukat.
A projekt olyan neves intézményekkel működik együtt, mint a CERN, a California Institute of Technology és a Koppenhágai Egyetem. Az egyik legizgalmasabb fejlesztés a hadronszórás-érzékelő fal, amely lehetővé teszi a hadronterápiás kezelések valós idejű nyomon követését, ezzel segítve a terápia sikerességét. A végleges elrendezést a Koppenhágai Egyetemmel együtt építjük meg egy speciálisan erre a célra létrehozott laborban. Mivel ez az intézmény már aktív hadronterápiás kezeléseket végez, a fejlesztést azonnal valós klinikai környezetben tesztelhetjük. A debreceni kutatók által kifejlesztett számítógépes szimulációk lehetővé teszik, hogy teljes részletességgel modellezzük a kezelési környezetet – beleértve a kezeléshez használt műszereket, a páciens testét, sőt még a kezelőasztalt is, a fejlesztésünk optimalizálásához nincs állandóan szükség a kezeléseken való részvételre.
A detektorok hatékonyságának kulcsa a kiváló minőségű SiPM szenzorok használata, amelyeket a California Institute of Technology kutatóintézetben fogunk bemérni és válogatni. Az így kiválasztott, precízen kalibrált szenzorokat építjük be a prototípusba, amelyet valós körülmények között fogunk tesztelni. Ennek első állomása az, hogy egy olyan elrendezést készítünk, amivel a különböző konfigurációk pontossága meghatározható. A projekt második szakaszában a figyelem a nukleáris biztonságra és az ipari alkalmazásokra összpontosul. Megvizsgáljuk a legmodernebb ipari technológiák, például a TOFPET és LIDAR alkalmazhatóságát, és részletes piaci elemzésekkel határozzuk meg a technológia gyakorlati bevezetésének lehetőségeit.
Ez a projekt nem csupán egy új technológiai mérföldkő lehet a tudományos világban, hanem valós ipari és egészségügyi előnyökkel járhat, hozzájárulva a precízebb diagnosztikához, hatékonyabb ipari megfigyeléshez és a jövő egészségügyi innovációihoz.